Az állatok jólétét célzó intézkedések programjai 5 féle irányból írják le az állatok szabadsagjogait,  amelyek az állatok jólétét segíthetik elo.

  1. Ne szenvedjen az állat szomjúságtól, éhségtol és helytelen étkezéstol.
  2. Ne szenvedjen  fizikai és homérsékleti viszontagságoktól.
  3. Ne szenvedjen fájdalomtól,  sebektol és sebesüléstol, betegségtol.
  4. Ne szenvedjen félelemtol és krónikus stressztol.
  5. Szabad legyen számára a természetes magatartása szerint élni.

Ez az 5 féle szabadság a fiziológiai szükségletek kielégítésére  irányul valamint hogy az állat természetes magatartást tudjon tanusítani. A természetes magatartás azt jelenti, hogy például a disznók tudjanak a sárban hemperegni, hogy a csirkék tudjanak a fuben kapargálni, és a tehenek szabadon tudjanak sétalni a legelon. A legtöbb állattartó rendszerben ez ma még nem általános.

 

Milyen szabadságjogokkal rendelkeznek   hivatalosan az állattenyésztésben tartott állatok?

Az 1979  évi európai komisszió független tanácsoló testülete  a FAWC  a következot állapította meg.
Az állattenyésztésben és állattartásban élo állatok a következo 5 szabadságjoggal kell hogy rendelkezzenek.

  1. Szabadságjog hogy ne éhezzen és ne  szomjazzon az állat.
          Akadálytalan hozzáférhetoség a friss  ivóvízhez és ennivalóhoz.
  2. Szabadságjog a nyugalomhoz.
          Kényelmes pihenohely a nyugalom biztositásához.
  3. Szabadságjog  hogy fájdalom, sebesülés és betegség nélkul éljen az állat.
        A fönti esetekben  gyors diagnosztizálas és gyors gyógyítas szükséges.
  4. Szabadságjog  az állat  normális magatartásához.
        Elegendo tér biztosítása és lehetoségnyujtás hogy az állat társai társaságában  lehessen.
  5. Szabadságjog a félelemmentes és stresszmentes élethez.
        Olyan körülményeket  kell teremteni, hogy elkerüljük az állatok  ilyen irányú szenvedését.
     
     
A ketrecben vagy szorosan egymás mellett összezsufoltan tartott csirkék esetében ez az 5 alapveto szabadságjog  nem érvenyesül.

   Csorüket levágják.

   Nem ülhetnek este el  a tyúkülon.

    Az éjjel és nappal ritmusa meg van zavarva hogy minél több tojást tojjanak.

   Kényszerítve vannak szorosan, testközelben  a másik állat mellett élni szünet nélkül.

   Nem tudnak kint kapargálni és egy kis porfürdot venni.

   A vágóhídra való fuvarozás  alkalmával stressz  és kegyetlenség árán is bezsúfolják oket kis ketrecekbe  ahol lábukat és szárnyukat törik a hosszú teherautóút alatt.
     
A disznóknál ez az 5 pont szintén nincs betartva.

    Majdnem egész napon át a sötétben kell maradniuk.

   A kasztrálás érzéstelenítés nélkül történik.

   Két rúd közé vannak szoritva es még meg sem tudnak fordulni se visszafelé, se a hátukra és  nem tudnak hemperegni.

   Nincs pihenohelyük, mert nincs szalma alattuk, csak rácspadló.

   Ammoniak buzben kell élniük a sajat ürülékük miatt.

   Szállításuk eroszakkal és stresszel történik a vágóhídig.
     
Sokszor kihágások vannak a szabályzat figyelembe nem vételével kapcsolatban.

   Két meter hosszú tér  szükséges a szoptatashoz.

   A kismalacok számára túl kevés négyzetméter terület megadása.

   Beteg állatok számára külön hely biztosítása.

   A disznók sötétben vagy túl kevés fényben tartása.

   A vészjelzok hiánya és a gépi levegozteto mehanizmusok hiánya.

   Figyelemelterelésre játékos dolgok hiánya.
     
A teheneknél a következo pontokban nincs a rendelkezés betartva.

   A borjú rögtön a megszületése után el van szakítva anyjátol. A megszületésével  a borjú  úgymond megtette kötelességét, ezutan a tehén teje nem a borjút táplálja, hanem emberi  használatra kerül.

   A tehén nem legelhet kint a szabadban. Az év nagy részében vagy egész évben be van zárva az istállóba.